
Az Univerzum befolyásolása természetesen ugyanannak a
témának fényében született, mint elődje. Bár abban is sok hasznos tennivalót
olvashattunk, az alapvető különbség a két könyv között mégis az, hogy Az Univerzum
befolyásolása sokkal gyakorlatiasabb, hiszen minden fejezet végén összefoglalót
és egy sor gyakorlatot találunk, melyeket erősen ajánlott végigcsinálni. Hét
fejezetből áll a mű, mint arra az alcím is utal, ugyanis hét lépésben igyekszik
Mike megmutatni nekünk, hogyan vehetjük irányításunk alá az Univerzum
energiáját. Minden fejezetet dőlt betűs, tartalmas gondolatok díszítenek,
melyeket Mike talált ki és úgy írt meg, mintha azok közvetlenül az Univerzumtól
származnának. Így elsőre talán erőltetettnek tűnik ez, viszont
véleményem szerint ezek a gondolatok eredetiek és nagyon is tartalmasak, olykor
némi humorral megfűszerezve és akár valóban is származhatnának az univerzumtól,
mely Mike- on keresztül nyilvánul meg.
Íme, a már említett 7 lépés címszavakban, melyek
tulajdonképpen a könyv csontvázát képezik, ezeket fejti ki a szerző bővebben,
saját tapasztalatival színezve:
- Ismerd meg az erődet!
- Tervezd meg az útvonalat!
- Cselekedj, és engedd át a feladatot!
- Fogd munkára az Univerzumot!
- Harmonizáld a meggyőződéseidet!
- Nyerd meg magadnak a csodát!
- Állítsd be a vitorláidat!
Miután a könyvet elkezdtem olvasni, az tűnt fel leginkább,
hogy Mike most mennyire szeretné hangsúlyozni: a sikerhez elengedhetetlen a
cselekvés, e nélkül nem várhatunk eredményeket. Alaposan az olvasó fejébe
sulykolja, hogy egész nap otthon ülve és meditálva bizony nem igazán érhetünk el
nagy eredményeket. (Kivéve, ha már olyan nagy jártasságra tettünk szert az energiák magabiztos áramoltatásában….)
Gondolom őt is, mint sok más hasonló tanítót, utolérték a rosszindulatú
kritikusok, melyek arról papolnak, hogy ezek a tanok elszakítják az embereket a
valóságtól és egyfajta csodavárás állapotába (nem cselekvés állapotába)
ringatják őket. Előfordulhat, hogy az USA – ban sok olvasó valóban hasonló
következtetésekre jutott, hiszen az emberi viselkedésnek és gondolkodásnak
meglehetősen szélsőséges határai vannak. Véleményem szerint éppen ezek miatt az
okok miatt hangoztatja a könyv kb. felén keresztül nyomatékosan Mike, hogy
igenis el kell menni azokra az állásinterjúkra, el kell menni társaságba, és
úgy kell cselekedni, hogy az összhangba legyen a vágyott végeredménnyel, vagy
legalábbis el kell indulni az úton, amely a cél felé vezet. Azt gondolom, ez a legtöbb
ember számára evidens, mégsem ajánlatos lebecsülni a gondolat teremtő erejét. A
cselekvést és a gondolkodást össze kell hangolni, akkor használhatjuk leginkább
a bennünk rejlő képességeket. Sok
korábbi gondolatát meséli el újra a szerző, kiegészítésekkel érthetőbbé téve, kicsit
más aspektusból megvilágítva. A lényeg talán mégis a következő: a gondolatok
dolgokká válnak! Ennek fényében kell alakítani hiteinket, szokásainkat és
érzelmeinket is, gondolatainkon kívül. A gyakorlatoknak egy részét
vittem véghez, így azokról bővebben nem igazán tudok beszámolni, de azt biztosan tudom,
hogy még többször el fogom olvasni ezt a könyvet (is), és az egyik alkalommal
megcsinálom szépen az elejétől a végéig mindet, mert amiket már megcsináltam, bizony hasznosnak bizonyultak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése