22 eltérés a gazdagok és a szegények fejében- a leghosszabb lista!

Steve Siebold az az igencsak híres szakember, akinek a nevéhez kötődik a „How Rich People Think”, vagyis a „Hogyan gondolkodnak a gazdagok” című könyv megírása is. Steve Siebold közel 30 esztendőn át végzett kutatásokat azzal kapcsolatban, hogy vajon mi az, ami megkülönbözteti a gazdag embereket a szegényektől. Számos interjút készített tehetős emberekkel, próbálta megismerni őket, igyekezett kiismerni a gondolkodásmódjukat, valamint arra törekedett, hogy megérthesse, miben mások ők, mint az átlagos emberek.

A kutatás során készített interjúkhoz a világ minden tájáról „szerzett” alanyokat, így még átfogóbb és még alaposabb lett az eredmény. 30 év tapasztalatát és anyagát felhasználva Steve Siebold véleménye az, hogy a különbözőség eredete nem a pénzzel kapcsolatos dolgokban keresendő, hanem az sokkal inkább a gazdagok és a szegények fejében, pontosabban gondolkodásmódjában rejlik.

A szakember megállapította, hogy a gazdag (értsd: gazdaggá vált) emberek gondolkodása nagyon sok területen különbözik az átlagos emberekétől.

1. A szegények szerint “minden gonosz forrása a pénz”; a gazdagok azonban tudják, hogy ezt sehol nem írják

Sokszor hallom felszínes tudású keresztényektől, hogy “minden rossznak a pénz a forrása“. Talán a “felszínes” szó erősnek tűnik, de ha utána keresel, hogy az állandóan hivatkozott Biblia rész mint mond, máris értelmet nyer a “felszínes” szó. Az eredeti szöveg ugyanis ez: “Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme” (1.Tim.6:10).

Vagyis maga a pénz nem rossz, sőt még csak nem is forrása semmiféle rossznak. A pénz szeretete, a pénzbe való beleszerelmesedés az, ami rossz dolgok forrás lesz: kapzsiságé , irigységé, és így tovább. A pénz ugyanis csak egy eszköz, akár egy fejsze, egy autó, vagy éppen egy szál gyufa. Lehet jóra és rosszra is használni, csak rajtad múlik, hogyan állsz a pénzhez. Használhatod helyesen is.

2. A szegények úgy vélik, minden bajt a pénz okoz; a gazdagok úgy vélik, minden bajt a szegénység okoz

Steve Siebold úgy véli, hogy az átlagos emberek agya teljesen át lett mosva. Az egyszerű emberek ugyanis mind úgy gondolják, hogy azok az emberek, akik gazdagok biztosan tisztességtelen úton szerezték meg a vagyonukat, vagy, ha mégis becsületesen élnek, akkor pedig mindössze a szerencsés emberek közé tartoznak.

Vannak olyan kisebb, alacsony jövedelmi szinttel rendelkező közösségek is a világon, ahol egyenesen  pénz nem boldogít, mégis képes megteremti azt a nyugalmat, és létbiztonságot, amely segítségével az élet sokkal könnyebbé és élvezetesebbé válhat.
szégyenbe kerül az ember, ha meg tud gazdagodni, mivel automatikusan arra asszociálnak, hogy a jómódú személy biztosan becstelen, tolvaj, csaló, rabló. A gazdagok ellenben tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy bár a

3. A szegények szerint az lehet sikeres, aki diplomát, “papírt” szerez; a gazdagok szerint viszont az lehet sikeres, aki mindig a szükséges tudást szerzi meg

A szegények azt gondolják, hogy csakis akkor lehet valakiből befolyásos, nagy vagyonnal rendelkező személy, ha az mindenféle diplomát és végzettséget megszerez. A gazdag ember azonban tudja, hogy nem a végzettség foka és a diplomák száma meghatározó, hanem az, hogy mindig a megfelelő szaktudás, speciális ismeret birtokában legyen a sikerre vágyó személy. A sikerhez hozzásegítő tudás megszerzési formája igazából mindegy, hiszen végtére is csak az eredmény számít majd.

4. A szegények a múltban ragadtak; ezzel szemben a gazdagok a jövőbe tekintenek

Az átlagos emberek számtalanszor hangoztatják nagy sóhajok közepette, hogy „azok a régi szép idők”. Az ilyen személyek többnyire úgy gondolják, hogy a legszebb éveiket már megélték, így nem is törekednek arra, hogy az életük jobbá, sikeresebbé váljon. Depressziósan és boldogtalanul telnek napjaik. A gazdagok ellenben nem a múltba vágyódnak, hanem a jövőbe tekintenek. Mernek kockázatot vállalni, bele mernek vágni egy új, még ismeretlen kihívásba is, előrevetítik álmaikat, vágyaikat, és tesznek annak érdekében, hogy mindaz, amit elképzelnek az meg is valósulhasson.

5. Míg a legtöbb szegény ember érzelmileg is kötődik a pénzhez (lásd 1. pont!!), a gazdag emberek logikusan gondolkodnak a pénzről

Az átlagos emberekre igen gyakran jellemző az, hogy félelmek gyötrik a pénzzel kapcsolatban. Az ilyen emberek számára egyetlen ambíciójuk marad, mégpedig az, hogy nyugalomban, békében vonulhassanak majd nyugdíjba, amikor annak elérkezik az ideje. A gazdag emberek ezzel szemben nem félnek. Nem változnak át félelemközpontú személyiséggé, hanem a jövőjüket a „logika szemüvegén” át látják.

Pontosan tudják azt, hogy mit várhatnak el a pénztől, tisztában vannak azzal, hogy a pénz csupán egy eszköz, amely segítségével többféle lehetőségük és esélyük lehet majd, a jövőbeli életük körülményeinek megteremtésére. Pont emiatt van az, hogy könnyebben válnak meg a pénztől, könnyebben fektetik be helyzetükhöz mérten, mert valóban csak eszközként tekintenek rá.

6. A szegényebbek csupán békés körülmények között képesek nyugodtan élni; míg a gazdag emberek minden körülmények között meg tudják találni a nyugalmat

A gazdag emberek elég tapasztalttá váltak az évek során ahhoz, hogy bizonytalan körülmények között is meg tudják maguknak teremteni a békés, nyugodt élet feltételeit. Megtanulták ugyanis, hogy a nyugalom iránti állandó sóvárgás kifejezetten romboló hatást gyakorolhat az életükre. A kihívásokkal teli életút hozzásegíti őket ahhoz, hogy boldog és nyugodt életük lehessen, bármilyen élethelyzetbe is kerüljenek.

7. A szegények nem lelik örömüket abban, amit a pénzszerzés érdekében csinálnak; a gazdag emberek azzal keresik a pénzüket, amit szeretnek

Az átlagos emberek gyakran olyan munkákat is elvállalnak, amelyekhez valójában semmi kedvük sincsen. Nap, mint nap bejárnak dolgozni egy olyan munkahelyre, ahová nem szívesen mennek, és olyan feladatokat végeznek el, amelyek egyáltalán nincs ínyükre.

Ennek oka az, hogy mindenáron szükségük van a pénzre, hiszen már egészen fiatalon is azt tanították meg számukra, hogy gazdaggá és sikeressé csak az válhat, aki kemény és megerőltető munkát végez. A gazdagok ezzel szemben más stratégia szerint élnek. Ők megtalálják annak a módját, hogy olyan feladatokat végezzenek el, amelyekért nemcsak megfizetik őket, hanem még örömüket is lelik a munkában. A felső tízezer tagjainak nagy része úgy gazdagodott meg, hogy azt csinálta, amit szeret, és emellett azt is elérte, hogy sok pénzt keressenek a szenvedélyükkel.

8. A szegények inkább kisebb, könnyebben elérhető célokat tűznek ki maguk elé; a gazdagok nem rettennek el a nagy kihívásoktól sem

A könyv írójának az a véleménye, hogy a gazdagok az által váltak sikeressé, hogy mertek nagyot álmodni és valóra is váltották az elképzeléseiket. Ezzel szemben az átlagos emberek kis célokat tűznek ki maguk elé, hiszen a környezetük, valamint számos pszichológus és szakember is azt hangoztatja, hogy érdemes alacsonyra tenni a mércét, így el lehet kerülni az esetleges csalódásokat. Ez azonban nem mindig számít jó tanácsnak, hiszen gondoljunk csak bele, ha senki sem merné magasra tenni a lécet, akkor nem lennének igazán gazdag és sikeres emberek sem.

9. A szegények úgy vélik, hogy a gazdaggá váláshoz csupán nagy cselekedetekre van szükség; míg a gazdagok tisztában vannak azzal, hogy a sikerhez teljes személyiség is kell

A gazdagok nem azzal foglalkoznak, hogy mit és hogyan kellene csinálniuk, hanem egészen egyszerűen csak önmagukat adják. Azt teszik, ami éppen jó nekik, még akkor is, ha ez esetleg gyors elszegényedéshez vezethet. Hiszen ők egy ilyen kudarc élményből is csak tanulnak, tapasztalatot szereznek, és legközelebb már sikeressé és gazdagabbá válhatnak, mint a kudarcot megelőzően. Jó példa erre a milliárdos Donald Trump is, aki elszegényedés után sokkal gazdagabbá vált, mint annak előtte (több milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik).

10. A szegények úgy vélik, hogy saját pénzük segítségével kell elérniük a céljaikat; míg a gazdagok más pénzét használják fel a meggazdagodáshoz

Steve Siebold tapasztalata alapján a gazdagok nem tétováznak, ha arról van szó, hogy mások pénzét kell sikerrel forgatniuk a céljaik elérése érdekében. Az átlagos emberek azonban azt gondolják, hogy gazdaggá csak akkor válhatnak, ha előbb pénzt keresnek, majd a megkeresett pénzre „építkezve” tesznek szert további összegekre. A gazdagok teljesen másképp vélekednek ezzel kapcsolatban. Ők nem aggódnak azon, hogy mennyire hitelképesek, hanem sokkal inkább azokat a kérdéseket teszik fel önmaguknak, hogy: „Megéri-e befektetni abba az üzletbe?”, „Van-e értelme harcolni a várható profitért?”.

A pénz lenne minden rossz forrás? Ugyan már…

11. A szegények úgy vélik, hogy a piac és a gazdaság stratégián és logikán alapul; a gazdag emberek tisztában vannak azzal, hogy a piacokat az általános kapzsiság és az érzelmek irányítják

Azáltal, hogy a gazdag emberek ily módon vélekednek, komoly stratégiai előnyhöz tudnak jutni a gazdasági életben. Hiszen ők felismerték azt, hogy nem csupán matematikai képlet eredményeképpen lehet meggazdagodni, hanem figyelembe kell venni az emberek kapzsiságát és félelmeit, érzéseit is.

12. A a szegényekre az jellemző, hogy a lehetőségeikhez mérten túlságosan „nagy lábon” élnek; a gazdag emberek mindig a lehetőségeiken alul élnek

A tehetős emberek tudják azt, hogy előbb meg kell gazdagodniuk ahhoz, hogy bizonyos dolgokat megengedhessenek maguknak. Okosak, hiszen úgy élnek lehetőségeik alatt, ám mégis királyként, hogy tudják, bőven van még titokban félretett pénzük.

13. A szegény azt tanítja a gyermekeinek, hogy hogyan éljenek túl, a gazdagok viszont arra tanítják meg saját csemetéiket, hogy miképpen válhatnak ők is sikeres és gazdag emberekké

A gazdagok véleménye az, hogy mindenképpen meg kell ismerniük a gyermekeknek minél előbb a vagyon jelentőségét, és így majd később ők is arra fognak törekedni, hogy sikeressé és gazdaggá válhassanak.

14. A szegény ember azt vallja, hogy önzőnek lenni bűn; a gazdag emberek úgy vélik, hogy az önzés egy olyan erény, amelyre sokszor szükség van

A szegény embereknek nem tetszik az, hogy a gazdagok boldoggá teszik a saját életüket. Negatívan értékelik azt, ha valaki a saját boldogságára törekszik, nem pedig állandóan másokon segít. A gazdag ellenben nem másokkal foglalkozik, nem játssza meg azt, hogy ő majd megmenti a világot, hiszen erre egymaga úgysem lenne képes.

Ehelyett inkább arra törekszik, hogy boldogan és gondtalanul élje a saját életét. A szegényebb emberek e fajta negatív gondolkodásmódja pedig valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is szegények maradjanak: kényelmesebb mások segítségére várni, és másokat okolni a kialakult helyzetért, mint döntést hozni, és elindulni a jó irányba.

15. A szegények stresszként élik meg a nagyobb összegek birtoklását; a tehetős emberek viszont megnyugvást lelnek a pénzben

A gazdagok ugyanis belátják azt, hogy a pénz majdnem minden gondot meg tud oldani, és ezt a tehetős emberek nem is szégyellik bevallani. A szegények azonban ezt másként látják, és úgy tekintenek a pénzre, mint egy rossz dologra.

16. A szegény emberek meg vannak győződve róla, hogy a gazdagok sznobok; a tehetősek azonban csupán olyan emberek társaságát keresik, akik hozzájuk hasonló gondolkodással rendelkeznek

Annak oka, hogy a gazdagok szívesebben találkoznak hozzájuk hasonlóan gazdag személyekkel nem más, mint az, hogy a tehetős emberek nem bírják elviselni a szegények pesszimista hozzáállását. Ez fordítva is igaz, hiszen a szegény ember is jobban érzi magát egy hozzá hasonló életúttal rendelkező személy társaságában; ám ők ezt nem vallják be, inkább sznobként pecsételik meg azokat a sikeres embereket, akik a gazdagok társaságát keresik.

17. A szegényebbek esze mindig a takarékoskodáson, a spóroláson jár; a gazdag emberek viszont pénz megkeresésére összpontosítanak

A gazdag emberek mernek kockázatot vállalni, ha pénzre szeretnének szert tenni, és csakis arra összpontosítanak, hogy mit fognak nyerni az üzlet végén. A szegényebbek azonban nem szeretik a nagyobb rizikóval járó ügyleteket, ezért inkább szorongatják azt a keveset, ami van. Nem kockáztatják meg azt, hogy elveszítenek mindent, folyamatosan csak gyűjtögetnek, spórolnak, kuponokat használnak.

18. A szegényekre a „lottó-mentalitás” a jellemző; míg a gazdagokra a „cselekvés-mentalitás”

A szerényebb életkörülmények között élő emberek ahelyett, hogy arra törekednének, hogy megoldják a problémáikat, inkább valamiféle csodára várnak. Várják, hogy majd a lottón megnyerik a főnyereményt, remélik, hogy a főnökük majd emeli a fizetésüket, bíznak abban, hogy a házastársuk majd jobban fog keresni néhány hónapon vagy éven belül és álmodoznak arról, hogy egyszer majd jobban fognak élni.

Ezzel szemben a gazdag emberek nem csupán várnak és imádkoznak a szerencséért, hanem tesznek is annak érdekében, hogy a problémáik megoldódjanak. Hiszen az idő telik, az évek múlnak, nem lehet örökké csak várni arra, hogy valami változzon.

19. A szegényebbek szórakozni vágynak; miközben a gazdagok szeretnek tanulni, szeretik önmagukat képezni

Steve Siebold úgy tapasztalta, hogy a gazdagabb, tehetősebb emberek szeretnek művelődni, szeretik önmagukat képezni és tudásanyagukat bővíteni, ezért a legtöbb luxus villában biztosan megtalálható legalább egy könyvtár. A szegényebbek ellenben inkább a szórakoztató újságokat, regényeket és bulvárműsorokat, bulvármagazinokat részesítik előnyben.

20. A szegények óvatosabbak; a gazdagok bevállalósak, ha pénzügyekről van szó

A szegények nem mernek túl nagy kockázatot vállalni, mert félnek a nagyobb veszteségtől, ezért óvatosabbak a pénzügyi dolgokban. Ezzel szemben a gazdagok bevállalóak, bele mernek kockázatos üzletekbe is vágni, hiszen meg vannak győződve arról, hogy sikeresek lesznek. Abban az esetben, ha mégis veszteséges lenne az üzlet, akkor sem keserednek el, hiszen tudják, hogy előbb vagy utóbb ismét nyereséget könyvelhetnek majd el maguknak. “Kudarc nem létezik, csak visszajelzés.”

21. A szegények nem fogadják el, hogy a pénz akár életet is menthet; a gazdagok felismerték azt, hogy a vagyon az egészségi állapot javítására is képes

Amerikában például a tehetős embereknek lehetőségük van magánbiztosítások megkötésére is. A magánbiztosításnak éves díja van, melynek megtérítése után a biztosított személy számára éjjel-nappal, 24 órás magán orvosi ellátás áll rendelkezésére. Vannak olyan területek is, ahol a magánorvosok közvetlenül a tehetős személyek közelében élnek, így igen rövid idő alatt házhoz is tudnak menni, ha szükség van rájuk.

22. A szegényebbek úgy vélik, hogy a család és a karrier kizárják egymást; a gazdagok tudják, hogy ezek együtt is elérhetők

Sok szegény úgy gondolja, hogy a családalapítás és a sikeres karrier, a gazdagság nem valósítható meg, nem érhető elegyszerre. Úgy hiszik, hogy választaniuk kell vagy ezt, vagy azt, ám a gazdagok jól tudják, hogy ez nem így van. A gazdagok azt vallják, hogy mindent meg lehet kapni, csak igazán akarni kell és tenni kell érte. A legfontosabb, hogy a kihívások felé jóléttel és szeretettel kell közelítenie az elmének, és így minden célt el lehet érni!

Forrás:http://motivator.ma/inspirator/22-kulonbseg-gazdagok-es-szegenyek-gondolkodasmodjaban-megdobbento/