„Amit az emberi elme képes kigondolni és hinni benne, azt meg is tudja valósítani.” - Napoleon Hill

Néhány gondolat a pozitív gondolkodásról

"Az igazán sikeres ember pozitívan gondolkodik. Minél hatékonyabban tudod alkalmazni a pozitív hozzáállást, annál sikeresebbé válsz. Amint a pozitív gondolkodásmód életed szerves részévé válik, a kudarcot siker váltja fel és egyszerűen nem bukhatsz el. Nem számít, hogy milyen volt a múltad, s hogy milyen a jelened: a jövődet mindenképp meg tudod változtatni." - Helene Hadsell

De mi is pontosan az a pozitív gondolkodás? Hiszen olyan sokan dicsérik, annyi mindent hall, lát és olvas róla az ember. Tényleg érdemes komolyan elgondolkodni rajta. Vajon valaha meghatározta valaki egzakt módon, hogy miről is van szó, amikor pozitív gondolkodásról beszélünk? Tényleg megváltoztatja az ember életét? Ha igen, miért nem alkalmazza mindenki? Összeszedtem címszavakban, számomra mit jelent a pozitív gondolkodás:

  • hit önmagunk képességeiben és a világban
  • kitartás bármilyen vágyunk megvalósításával kapcsolatban, amíg az meg nem valósul vagy amíg fontosnak tartjuk
  • a lehetőségek folytonos kutatása a célok eléréséhez vezető úton
  • a célok elérése érdekében intézett cselekedetek
  • megoldás centrikus hozzáállás az élet feladataihoz 
  • negatív gondolatok kerülése, ezek behelyettesítése olyanokkal, amelyek célunk elérésével kapcsolatosak
  • a legapróbb dolgokban is meglátni a kellemes élményeket
  • stb.

Lehetne még rengeteg dolgot írni, szerintem mégis ezek a legfontosabbak, tehát: célirányos gondolkodás, hit a célok elérésének lehetőségében, tettrekészség, kitartás, türelem. Tulajdonképpen ez egy teljes gondolatkontroll, önmagunk befolyásolása a siker érdekében. Az, hogy ez megváltoztatja - e az ember életét, komoly és épp felfogású emberek között nem lehet kérdés. Azért itt egy teszt a kételkedők számára: ki lehet próbálni, hogyan érzi magát az ember akkor, ha folytonosan azt ismételgetni magának: "rosszul vagyok, hülye vagyok...". Meg lehet figyelni azt is, hogy aki folyton negatívan áll hozzá a dolgokhoz, mennyire elégedett önmagával és az élettel, mennyire boldog. Szerintem mindenkinek van (sajnos) ilyen ismerőse, és olyan is (szerencsére), aki pozitívan gondolkozik. Az élet a legtárgyilagosabb bizonyíték az elméletek alátámasztására, avagy ellenkezőleg...

Mégis, mi lehet az oka annak, hogy a legtöbben nem élnek ezzel az egyszerűnek tűnő lehetőséggel? Sajnos sokan, még mindig nem találkoztak ezekkel a gondolatokkal, vagy nem mélyedtek el bennük komolyabban. Mások találkoztak ugyan ilyen - olyan formában a módszerrel, ám nem hisznek benne, ostobaságnak tartják. Valakinek pedig egyszerűen kitartása nincs ahhoz, hogy megvárja, amíg a pozitív lelki beállítottság hatása megjelenik életében. Nekem is van olyan ismerősöm, aki egy hétig próbálgatta a módszert, aztán azt mondta, ez bizony nem is működik. Azóta is éli megszokott, idegbeteg és folyton panaszkodó életstílusát, természetesen eredménytelenül.... 

Ha valaki mégis rászánja magát, hogy kitartóan alkalmazza a pozitív gondolkodás technikáját és hosszú távon szeretne megváltozni, mit ajánlatos tennie? Nagyon egyszerű: a legcélravezetőbb a teljes gondolatkontroll. Ez eleinte nagyon fáradtságos és nehézkes, ám idővel szokássá válik, és hiányérzete támad az embernek, ha nem pozitív gondolatok járnak a fejében. Céljainkat megfogalmazhatjuk jelen idejű, kijelentő mondatokban és ismételgethetjük őket, amikor csak alkalmunk nyílik rá. Elképzelhetjük, hogy már elértük célunkat, ugyanakkor összegyűjthetjük mit kell tenni ennek megvalósítása érdekében. Ezek után kitartásra van szükség és a hatás nem marad el.

Számomra ezt jelenti a pozitív gondolkodás és így is élem az életem, másképpen nem is tudnám már. A fenti idézetet pedig éppen ezért gyakran elolvasom és gondolkodásom szerves részévé teszem. Mi az akadálya, hogy Te is megpróbáld?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése